Pontlista

„Ne segítsetek már annyira a Szentléleknek!” – mondta egy barátom tréfásan, de mégis telve félelemmel.

Úgy gondolom – válaszoltam –, hogy meglehetősen keveset „segítünk” neki.

Egyszerűbb nem lehetett volna az a mód, ahogyan Jézus az első tizenkettőt hívta: „Jöjj és kövess engem!” Neked, aki olyan sok kifogást keresel, hogy ne kelljen vállalnod ezt a feladatot, a következő meggondolás mintegy testedre van szabva: Ezeknek az elsőknek tisztán emberi képzettsége nagyon kevés volt – és mégis mennyire felrázták hallgatóikat!

Azt az egyet ne felejtsd el: A továbbiakban Ő az, aki a munkát végzi – mindegyikükön keresztül…

Ha világossá válik előtted, hogy milyen sokan nem használták fel azt a csodálatos lehetőséget, hogy Krisztussal találkozzanak és hagyták, hogy elmenjen mellettük, akkor kérdezd meg magadtól azt is: Honnan jött az az egyértelmű, gondviselésszerű hívás, amely számomra megmutatta az utat?

Fontold meg mindennap újra: Az apostolnak mindig egy „másik Krisztusnak” kell lennie, magának Krisztusnak.

„Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű…” Jézus alázata! Milyen tanítás ez számodra, aki csak szegény eszköz vagy, amelyet agyagból formáltak. A végtelenül könyörületes Isten semmiséged mélységéből kiemelt, teljesen érdemeid nélkül tett nemessé, hogy visszatükrözd kegyelmének Napját. Te pedig milyen gyakran palástoltad gőgödet méltósággal vagy igazságossággal… És milyen sok alkalmat szalasztottál el arra, hogy a Mestertől tanulj, mert nem érted meg, hogy Istenre vetett tekintettel nézd.

Az alázat egyik biztos útja abban áll, hogy azt szemléljük, hogyan tudunk mi – bár kevés tehetséggel, ismeretlenül és gyengén – mégis hatékony eszközökké válni, ha a Szentlélektől kérjük adományait és segítségét.

Jézus három évig tanította apostolait: ennek ellenére rémülten menekültek el Jézus ellenségei elől.

De Pünkösd után képesek voltak a megostorozást és a börtönt elviselni és végül életüket áldozták tanúságul hitükért.

Bár jelentéktelen vagy, Isten mégis felhasznált téged gyümölcsöző feladatokhoz az Ő dicsőségére – és továbbra is megteszi.

Ne dicsekedjél ezzel! Inkább azt gondold: Mit mondana egy olyan acél- vagy vasszerszám önmagáról, amelyet a művész drágakövek befogására vagy más ötvösmunkára használ?

Mi ér többet: egy kilogramm arany vagy egy kilogramm réz? És mégis sok esetben a réz hasznosabb, mint az arany.

Hivatásod az – Isten hívására! –, hogy irányítsál, magaddal ragadj, szolgálj, vezess. Ha hamis vagy félreértett alázatból bezárkózol és egy sarokba bújsz, akkor vétesz az ellen a kötelesség ellen, hogy Isten eszköze légy.

Ha Isten felhasznál arra, hogy kegyelmét öntsed a lelkekbe, akkor fontold meg, hogy Te csak az ajándék csomagolása vagy, egy darab papír, amelyet az ember összetép és eldob.