Pontlista

„Imádkozzék értem – mondtam –, hogy nagylelkű legyek, belsőleg növekedjem és engedjem, hogy úgy alakítsanak, hogy egy napon hasznos lehessek valamire.” – Jó. – De milyen eszközöket használsz fel arra, hogy ezeket a szándékokat hatékonyan megvalósítsd?

Látod – Vele meg tudtad tenni! Miért csodálkozol? Hidd el nekem, egyáltalán semmi ok nincs a csodálkozásra. Aki Istenben bízik – valóba bízik! – annak számára minden könnyűvé válik és meghaladja az elképzelés határát.

Milyen időveszteség és milyen felületes látása a dolgoknak, ha az ember csak a taktikában bízik, mintha ebben lenne az eredmény titka. Ilyenkor elfelejtjük, hogy Isten „taktikája” a szeretet, a határtalan szeretet: Így hidalta át azt az áthidalhatatlan szakadékot, amelyet az ember bűnével az ég és föld között létrehozott.

Isten az, aki a hivatást adja az apostolkodásra. De nem szabad elhanyagolnod az eszközöket: az imát, önmegtagadást, tanulmányokat, vagy hivatásbeli munkát, a barátságot és természetfeletti látást, röviden: belső életedet!

Sohase bízzál egyedül a szervezetben!

A szent tisztaság: a test alázata! Uram – kérted Őt –, védd szívemet hét retesszel! Azonkívül azt tanácsoltam neked, hogy kérd egy „nyolcvanéves” tiszteletet parancsoló magatartását, mert még fiatal vagy.

És még valami: Légy éber… Egy szikrát könnyebb kioltani, mint a lobogó tüzet. Menekülj… mert ezen a területen a „bátor” viselkedést akarni nem más, mint gyávaság. Ne jártasd körül tekintetedet… Ez ugyanis nem „életrevalóságodat” bizonyítja, hanem csak azt, hogy bedőlsz az ördögnek!

Mégis, mindez az emberileg okos elővigyázatosság, az önsanyargatással, vezeklő ostorral, böjttel együtt – milyen keveset ér Nélküled, Istenem!

Egyenesen képtelenségnek látszik: Elhatároztam, hogy megfogadom a zsoltáros tanácsát: „Hagyd az Úrra gondodat, Ő fenntart téged” – és azóta állandóan csökkennek a gondok a fejemben és a szívemben… Azonkívül azt veszem észre, hogy a normális munka egymagában is elegendő ahhoz, hogy majdnem minden problémát megoldjon, éspedig világosabban, mint előtte.

Egyes – előkelően intellektuális – körökben úgy vélik, hogy némelykor a szektás csoportok irányítása egyenesen kézzel fogható. Mindig arról van szó, hogy az Egyházat, bizonyos személyeket és intézményeket gyanúsítsanak. Cinikus kitartással és anélkül, hogy az igazsággal vagy a logikával törődnének, tartják ébren és terjesztik így a rágalmakat.

Néha katolikusok is részt vesznek benne.

Imádkozz mindennap erős hittel: „Ut inimicos” – mert így nevezik saját magukat! – „Sanctae Ecclesiae humiliare digneris, te rogamus audi nos!” – Alázd meg, ó Uram, azokat, akik Téged üldöznek, világosságod fényével, amit eltökélten terjeszteni fogunk.

Egy keresztény győzelme mindig a keresztben gyökerezik, az önmegtagadásban, mert ez lehetővé teszi, hogy Isten mindenhatósága hatékonnyá váljon.