Pontlista

Képzeld el, hogy nincs a földön senki Istenen és rajtad kívül. Akkor könnyebben fogod a sértéseket és megaláztatásokat elviselni… Azonkívül azt fogod tenni, amit Isten akar és úgy fogod tenni, ahogy szeretné.

Az elmélkedésnek meghatározott időben, megállapított órában kell történnie. Ha ugyanis imánk idejét kedvünk és hangulatunk szabja meg, akkor hiányzik belőlünk az önmegtagadás. És az ima önmegtagadás nélkül kevéssé hatásos.

„Ne nevessen ki, Atya … Néhány nappal ezelőtt rajtakaptam magam azon, hogy egészen ösztönösen hoztam áldozatot az Úrnak – mégpedig annak az időnek formájában, amelyet azzal kellett töltenem, hogy gyermekeim egy szétment játékát megjavítsam…”

Nem, én nem találom ezt nevetségesnek, nagyszerűnek találom! Azonkívül arra gondolok, hogy Isten szeretetében bennünk is meggyógyítja a töréseket és szakadásokat.

Egy önmegtagadás nélküli nap elveszett nap. Mert ekkor nem győztük le önmagunkat, nem hoztuk meg Istennek való odaadottságunk égő áldozatát.

Megkísérelted olykor-olykor, hogy ebben vagy abban a kis dologban ellenállj hajlamaidnak és hangulataidnak?

Nézd, aki ezt kérdi tőled, keresztre feszítették érted, kimondhatatlanul sokat szenved testben és lélekben, töviskoszorút hord érted.

Nagyszerű elméleti embernek mutatkozol… De még jelentéktelen dolgokban sem vagy kész engedni. Ezért nem hiszem el, hogy valóban megvan benned az önmegtagadás szelleme.

Sok kis dolog gondos figyelembevételében mutatkozik meg állandó jelleggel az önmegtagadás szelleme. Ebben áll többek között az az út, amelyen járva embertársaink számára az életet kissé kellemesebbé tehetjük.