Pontlista

Ne félj bűneid ellenére sem, ha a halálra gondolsz… Hiszen Ő tudja, hogy szereted Őt. Ugyanúgy tudja azt is, hogy milyen anyagból vagy teremtve.

Ha keresed az Urat, úgy fog fogadni, ahogy a tékozló fiút fogadta atyja – de keresned kell Őt!

Ne csinálj a halálból szomorújátékot! Ugyanis nem az. Csak a szívtelen gyermekek nem örülnek annak, ha találkozhatnak szüleikkel.

Ha egyszer halál testvérünk gondolata félelmet kelt benned – mert látod valóságos nyomorúságodat! –, végy bátorságot és gondolj a mennyországra, amely ránk vár: Milyen lesz az, amikor a nyomorult, törékeny lényt – amilyen minden emberi teremtmény – elárasztja a végtelen Isten minden dicsősége és pompája, boldogsága és szeretete, amikor a tökéletes boldogság mindörökre eltölt bennünket?

A halál gondolata segíteni fog neked abban, hogy jobban szeresd embertársadat, mert találkozásod ezzel vagy azzal az emberrel az utolsó lehet – ő, te vagy én minden pillanatban meghalhatunk.

Amikor hallottam róla, elgondolkoztatott: ötvenegymillió ember hal meg minden évben, minden percben pedig kilencvenhét. A Mester hajdan arról a halászról beszélt, aki kiveti hálóját és Isten országáról, amely hálóhoz hasonlít… Ebből a jó halak ki lesznek válogatva és a rosszak, amelyek nem felelnek meg, el lesznek vetve… elvetve mindörökre! És ez a válogatás ötvenegymillió emberrel történik meg évenként és kilencvenhéttel percenként. – Add ezt tovább a többieknek is!

Igen, ha időd, mint ahogy a közmondás tartja, csak „pénz” lenne, akkor még tűrhető lenne, hogy eltékozlod. – De az idő több, az idő élet! És nem tudod, hogy mennyi marad még számodra belőle.