Pontlista

Hihetetlenül boldog vagy. Csak alkalomadtán, amikor azt veszed észre, hogy Istennek egy gyermeke elfordul Tőle, tör fel békéd és örömed mélyéből a fájdalom – egy nyilallás, amely azonban sem meg nem zavar, sem nem nyugtalanít.

Rendben van. De használj fel minden természetes és természetfeletti eszközt arra, hogy aki veszélyben van, magára találjon! Helyezd minden bizalmadat Jézus Krisztusba! Ilyen módon tér vissza mindig a kiáradt víz medrébe.

Állandóan fogyatékosságok és hibás lépések kísérnek utadon és ez fáj! Ugyanakkor azonban haladsz az úton és szíved szeretne szétpattanni az örömtől… Mivel vereségeid szeretetből fakadó fájdalomra adnak okot, nem tudják már békédet elrabolni.

Hogy ne veszítsd el belső békédet, azt mondtam neked akkor, amikor a kemény és igazságtalan hajszát megindították: „És ha a fejünket szedik is le – abból sem fogunk tragédiát csinálni, hanem kiegyezünk azzal, hogy ezentúl a kezünkben hordjuk.”

Mindent el lehet rendezni, kivéve a halált… végül a halál rendez el mindent.

Először leszedik rólad a keresztvizet, azután elküldenek valakit hozzád, aki neked azonnal – en passant – hírül hozza, hogy „mit beszélnek az emberek”. – Közönséges dolog? Kétségtelenül. De ennek ellenére ne veszítsd el belső egyensúlyodat, mert a rossz nyelvek nem fognak tudni kárt okozni neked, ha becsületesen és derekasan dolgozol. – Így kell látnod a dolgot: ostobaság, tapintatlanság, lojalitás hiánya az embertársakkal szemben… különösképpen Istennel szemben.

Ne engedd, hogy belerángassanak abba, hogy félreértett védelmi állásból te is leszedd róluk a keresztvizet! Ha valamit mondani kell, akkor az történjék az Evangélium tanácsa szerint: mint testvéri feddés.

Ne engedd, hogy ezek a kellemetlenségek és fecsegések kihozzanak a sodrodból. Biztos, hogy Isten akarta műben szolgálunk, de emberek vagyunk… És az természetes, hogy menés közben port verünk fel.

Ha olyasvalami van, ami bosszant vagy megsért… vedd úgy, mint jó alkalmat arra, hogy megtisztulj – és ha szükséges – megjavulj.