Pontlista

Azt kérdezted tőlem, hogy kell-e keresztet viselnem… És azt feleltem neked: Igen. Mindig hordozzuk a keresztet.

De ez a győzelem keresztje, az isteni pecsét, a valódi istengyermekség biztosítéka. Ezért, ha mindig is a keresztet hordozzuk, boldogan járjuk utunkat.

Vidámabb vagy. De most ez olyan öröm, ami egy bizonyos türelmetlenséggel és idegességgel van összekötve és amelynél ugyanakkor érzed, hogy valami megszakad benned és valamit feladtál.

Jól figyelj ide: Ezen a földön nincs tökéletes boldogság. Éppen ezért arra van szükség, hogy most azonnal, szó és önsajnálat nélkül, odaadd magad Istennek, teljesen, feltétel nélkül…

Sötét felhők jöttek: kedvetlenség, csalódás… záporeső esett: szomorú voltál és világosan úgy érezted, mintha béklyóba lennél verve… Mindamellett még egy csak részben objektíven megalapozott levertség is kínoz: Úgy gondolod, oly sok éve fáradozol már – és még mindig csak egy „későnjövő” vagy, még mindig olyan messze a céltól… Mindez szükséges. Isten számít rá. Ha el akarunk jutni a „gaudium cum pace”-re, az igazi békére és az igazi örömre, akkor istengyermekségünk tudatát, ami bizalommal tölt el, saját elégtelenségünk elfogadásával kell elmélyítenünk.

Mennyire csökkenne a neuraszténiások és hisztérikusok száma, ha valóban megtanítanák az embereket – a katolikus tanítás keretében –, hogy hogyan kell keresztényként élni: Isten iránti szeretettel úgy, hogy a különféle bajokat áldásként tudjuk fogadni kezéből.

Most a belső szorongattatás ideje egyszer s mindenkorra elmúlt… Megtapasztaltad azt, hogy a legbonyolultabb ügy is csodálatos módon megoldódik, ha őszintén járulsz lelki vezetődhöz.

A lojalitás kezeskedik érte, hogy biztosan, állandóan és zavartalanul járjunk az egyenes úton és ezenkívül megadja annak biztos tudatát, hogy az életnek van értelme és van benne boldogság. Vizsgáld meg magad, hogy nálad is így van-e minden pillanatban.

A szomorúság és a belső nyugtalanság az elfecsérelt idővel arányosan növekszik. De ha szent türelmetlenséget érzel, hogy az időt valóban kihasználd, tele leszel örömmel és békével, mert nem lesz időd arra, hogy magadra gondolj.

Mindennap jobban szereted ezt a munkát… Észre lehet venni, hogy magabiztosabb vagy és higgadtabban lépsz fel. Ugyanis tudod, hogy Krisztusért dolgozol.

Már a Szentírás hirdette: „Vir fidelis, multum laudabitur” – A hűséges embert sokat dicsérik.

Ma, húsz évszázaddal Krisztus után, megdönthetetlen bizonyossággal kell hirdetnünk, hogy szelleme nem veszítette el megváltó erejét, egyedül csak Ő tudja csillapítani az emberi szív vágyát.

Kezdd el azzal, hogy ezt az igazságot fogadd szívedbe. Mert – amint Ágoston írta – nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Istenben.

Megmondom neked a belső nyugtalanságod elleni gyógyszert: türelem, a szándék tisztasága és természetfeletti látás.

Egy barátunk egészen egyszerűen bevallotta, hogy még sohasem unatkozott, mert még sohasem érezte magát egyedül, az isteni Barát közelsége nélkül.

Alkonyodott, mély csend terjedt szét… Milyen elevenen érezted az Isten jelenlétét! És ebben a valóságban – micsoda béke van!

Miasszonyunk a béke Királynője. Ezzel a névvel dicsőíti őt az Egyház. Ha lelked fel van zaklatva, ha baj fenyeget a családban vagy a munkahelyen, ha szerencsétlenség történik a társadalomban vagy a népek között, imádkozz hozzá: „Regina pacis, ora pro nobis!” – Béke Királynője, könyörögj értünk! Megpróbáltad már legalább belső nyugtalanság idején?… Csodálkozva fogod tapasztalni, hogy azonnal segít.