Pontlista

Tetszik nekem ez a jelmondat: „Minden vándor menjen a maga útján” – azon az úton, amelyre Isten irányította – hűségesen, szeretettel, akkor is, ha fáradságos…

Nehéz a teher? – Nem, és ezerszer nem! Azok a kötelezettségek, amelyeket szabadon fogadtál el, szárnyak, melyek felemelnek szenvedélyeid fertőjéből.

A madarak érzik szárnyuk súlyát? Vágd le szárnyukat, tedd a mérlegre; valóban súlyosak! És mégis, tud a madár repülni, ha leszakítják szárnyait? Szüksége van ezekre a szárnyakra és nem veszi észre súlyukat, mert a többi teremtmény fölé emelik. A te „szárnyaid” is súlyosak! De ha hiányoznának, a legmocskosabb erkölcsi fertőbe esnél.

Nagyon világosan láttad hivatásodat, hogy Istent szeresd, de csak az értelmeddel. Azt bizonygatod nekem, hogy szíveddel is járod utadat … De esetenként hagyod, hogy eltérítsenek Tőle és megkísérled még azt is, hogy visszapillants… Ez annak a jele, hogy nem adtad oda szívedet teljesen. Tisztítsd meg önátadásokat!

Hihetetlenül boldog vagy. Csak alkalomadtán, amikor azt veszed észre, hogy Istennek egy gyermeke elfordul Tőle, tör fel békéd és örömed mélyéből a fájdalom – egy nyilallás, amely azonban sem meg nem zavar, sem nem nyugtalanít.

Rendben van. De használj fel minden természetes és természetfeletti eszközt arra, hogy aki veszélyben van, magára találjon! Helyezd minden bizalmadat Jézus Krisztusba! Ilyen módon tér vissza mindig a kiáradt víz medrébe.

Még fiatal vagy és utad elején állsz. Hallgasd meg tanácsomat: Istennek csak a legjobb elegendő, amire képesek vagyunk. Ezért kezdettől fogva legyen erős elhatározásod, hogy későbbi pályádon elsőosztályú teljesítményt fogsz nyújtani.

Mert csak akkor fogsz meggyőzően hatni.

Amikor egy hivatás tönkremegy, vagy az Úr állandóan megújuló kegyelmi meghívásának visszautasításakor, mintegy az érem másik oldalán, az Úr szent akaratát kell látnunk, Aki mindezt megengedi. – Bizonyára. De ha őszinték vagyunk, elismerjük, hogy ez sem a saját felelősségünk alól nem ment fel bennünket, sem „enyhítő körülményt” nem képez: mert az érem első oldalán észrevesszük, hogy személy szerint nem tettük meg Isten akaratát, Aki a mi szolgálatunkat akarta, aminek nem feleltünk meg.