145

Madrid háborús frontja. Mintegy húsz katonatiszt beszélget nemes és vidám bajtársi hangulatban. Felcsendül egy dal, majd még egy.

A barna bajszú fiatalember csak az elsőt hallotta:

Megosztott szívek nem,

nekem nem kellenek;

ha az enyémet adom,

bizony az egészet átadom.

„Mennyire vonakodom attól, hogy teljesen átadjam a szívemet!” – Imádsága széles és biztos mederre lelő vízként tört felszínre.

Ez a könyv más nyelven