Amikor emberi vigasz nélkül maradsz, egyedül érzed magad, mintha csak egy vékony kötélen függnél egy sötét szakadék fölött. – Mintha senki nem hallaná sírásodat, segélykiáltásaidat.

Megérdemled ezt az elhagyatottságot. – Légy alázatos, ne keresd se önmagadat, se saját kényelmedet: ne csak elviseld, hanem szeresd is a Keresztet, és az Úr meghallgatja majd imáidat. – Érzékeid akkor megnyugszanak. – Szíved begyógyul. – Békére lelsz.