Azt írod: „annyira szeretnénk, hogy »ez« előrehaladjon és terjedjen, hogy vágyunk türelmetlenségbe csap át. Mikor kerül felszínre? Mikor töri át a gátat? Mikor lesz végre miénk a világ?”

És hozzáteszed: „vágyunk megvalósulhat, ha kérésünkkel szakadatlan ostromoljuk az Urat: ez az igazi időgazdálkodás.”