Benső küzdelem

Ne aggódj, ha a természetfeletti világ csodáinak számbavételekor a régi ember bizalmasan suttogó hangját is meghallod.

A „halálra ítélt test” elveszett jogait követeli, de elég neked a kegyelem: légy hű, és győzni fogsz.

A világ, a test és az ördög egyaránt kalandorok. Kihasználják a benned lakó vadember gyengeségét, és a gyönyör haszontalan illúziójáért cserébe kincseidet követelik: tiszta aranyadat, igazgyöngyeidet, briliánsaidat és rubintjaidat, melyeket Isten megváltó vére itatott át, és melyek örök életed zálogát jelentik.

Hallod, mit mondanak? – Más országban, más helyen, más beosztásban, más tisztségben sokkal többet tehetnél. – A mostani munkádhoz nem kell nagy tehetség…

Én azonban azt mondom: Isten örömét leli mostani helyedben, előbbi gondolatodat pedig a Sátán sugallta.

Türelmetlen és szomorú lettél, mert Áldozáskor száraz és hideg a lelked. – Magadat vagy Jézust keresed, amikor a Szentséghez járulsz? – Ha magadat keresed, jó okod van a szomorúságra… Ha azonban Krisztust keresed, kell neked a Keresztnél nagyobb bizonyíték arra, hogy megtaláltad?

Megint elbuktál… Ráadásul nagy volt esésed… Kétségbeestél? Ne tedd! Inkább alázkodj meg, és Édesanyádon, Márián keresztül fuss Jézus Irgalmas Szeretetéhez. – Mondd: „miserere, Uram, irgalmazz!” És emeld fel szívedet! – Majd kezdj mindent elölről.

Mélyre zuhantál! – Építkezz onnan lentről. – Légy alázatos. – „Cor contritum et humiliatum, Deus, non despicies.” – A töredelmes és alázatos szívet Isten nem veti meg.

Állításod szerint nem lázadsz Isten ellen, csupán gyengeségből buksz el. – Na de olyan gyakran! – Képtelen vagy talpon maradni. – Bár nem akarod, hogy rossznak tartsalak, mégis kénytelen vagyok azt mondani, hogy nem csak rossznak, de ostobának is kell, hogy tartsalak.

Akaratlan akarat a tiéd mindaddig, míg határozottan el nem kerülöd a bűnre vezető alkalmat. – Ne ámítsd magad azzal, hogy gyengének vallod önmagad előttem. Gyáva vagy... És a kettő nem ugyanaz.

Remegő lelkedet körülöleli a kísértés. Mintha kötés lenne lelki szemeiden.

Sötétség vesz körül. – Ha egyedül indulsz útnak, el fogsz esni. – Beszélj Lelkivezetőddel – elöljáróddal. – Ő majd segít, hogy meghalld Rafael Arkangyal Tóbiáshoz intézett szavait:

„Forti animo esto, in proximo est ut a Deo cureris” – Légy erőslelkű, Isten nemsokára meggyógyít. – Légy engedelmes, és le fog esni a hályog, le fog esni a kötés a szemedről. Isten eltölt majd kegyelmével és békéjével.

Keseregsz, mert nem tudod legyőzni önmagad. – Bevetettél-e bármilyen eszközt is a cél érdekében?

Áldott földi balsors! – Szegénység, könnyek, gyűlölet, igazságtalanság, gyalázat… Mindenre képes leszel abban, Aki erőt ad neked.

Szenvedsz… de nem akarsz panaszkodni, pedig a panasz gyarló testünk természetes reakciója. Nyugodtan panaszkodj, míg akaratod megegyezik – most és mindig – Isten akaratával.

Sose ess kétségbe. Lázár halott volt, teste oszlásnak indult: „jam foetet, quatriduanus est enim” – már szaga van, hiszen negyednapos, mondja Márta Jézusnak.

Ha te is meghallod és követed Isten sugallatát – „Lazare, veni foras!” – Lázár, jöjj ki! –, visszatérhetsz az Életbe.

Nehezedre esik? – Tudom. Mégis azt mondom, előre! Csak az részesül a jutalomban – méghozzá milyen jutalomban! –, aki bátran harcol.

Ha lelked épülete meginog, és úgy érzed, minden kicsúszik a lábad alól… támaszkodj gyermeki bizalommal Jézusra és Máriára: már kezdettől fogva erre a szilárd és biztos kősziklára kellett volna építkezned.

Ez most egy hosszú próbatétel. – Talán, sőt nem is talán, hanem egészen biztosan nem volt megfelelő eddig a hozzáállásod… ugyanis földi dolgokban kerestél vigaszt. – Istened-Atyád azonban kigyomlált életedből minden földi kapaszkodót, hogy Ő lehessen az egyetlen menedéked.

Azt mondod, minden mindegy? – Ez önbecsapás. Ha rákérdeznék olyan emberekre vagy vállalkozásokra, melyekbe Isten nevében szívedet-lelkedet beletetted, heves válaszodból rögtön látnám, hogy sajátjaidnak tekinted őket.

Nem igaz, hogy neked minden mindegy, csak kimerültél… és több időt kell magadra szánnod: az önmagadra fordított idő is befektetés, ugyanis végső soron te magad vagy a munkád eszköze.

Azt állítod, szíved mélyén tűz és víz, hideg és meleg, szenvedély és Isten lakik együtt: Szent Mihály és az ördög előtt is ég egy-egy gyertya.

Nyugodj meg: mindaddig, míg küzdeni akarsz, nem ég más gyertya, csak az Arkangyalé.

Az ellenség stratégiája szinte mindig ugyanaz az ellenálló lelkekkel szemben: képmutatóan, óvatosan, lelki ürügyekbe rejtőzve közeledik. – Amikor úgy tűnik, hogy nincs megoldás (pedig mindig van), szemtelenné válik… hátha sikerül kétségbe ejtenie és rávennie a lelket, hogy ne mutasson megbánást. Ezt tette Júdással is.

Amikor emberi vigasz nélkül maradsz, egyedül érzed magad, mintha csak egy vékony kötélen függnél egy sötét szakadék fölött. – Mintha senki nem hallaná sírásodat, segélykiáltásaidat.

Megérdemled ezt az elhagyatottságot. – Légy alázatos, ne keresd se önmagadat, se saját kényelmedet: ne csak elviseld, hanem szeresd is a Keresztet, és az Úr meghallgatja majd imáidat. – Érzékeid akkor megnyugszanak. – Szíved begyógyul. – Békére lelsz.

Minden az elevenedbe vág. – Ez most egy ilyen időszak. Lelkedet és érzékeidet megpróbáltatás éri. Mindenfelől kísértés vesz körül…

Továbbra is azt mondom, légy alázatos! Meglátod, hamarosan elmúlik ez az állapot. Fájdalmad örömre fog váltani, a kísértés pedig szilárd jellembe ütközik majd.

Addig is éleszd fel magadban a hitet, telj el reménnyel, és szüntelenül gyakorold a Szeretetet, még akkor is, ha úgy érzed, nem tudsz teljes szívvel szeretni.

Minden erőnket csak kölcsönbe kaptuk.

Ó, Istenem, minden egyes nappal egyre bizonytalanabb vagyok önmagamban, egyre biztosabb vagyok azonban Benned!

Ha nem hagyod el, Ő sem fog elhagyni.

Mindent csak Jézustól várj: neked nincs semmid, semmit nem érsz, és semmire nem vagy képes. – Ha ráhagyatkozol, majd Ő munkálkodik.

Ó, Jézus! – Megpihenek Benned.

Örökké bízz Istenedben. – Ő egyetlen csatát sem veszít el.