Szegénység

Ne feledd: gazdagabb, aki beéri kevesebbel. – Ne teremts magadnak szükségleteket.

Ne ragaszkodj a világi javakhoz. – Szeresd és gyakorold a lelki szegénységet: elégedj meg annyival, amennyi a józan és mértékletes élethez kell.

– Különben sosem lesz belőled apostol.

Az igazi szegénység nem abban áll, hogy nincsen semmink, hanem hogy nem ragaszkodunk semmihez: önként lemondunk a dolgok fölötti uralomról.

– Ezért vannak szegények, akik igazából gazdagok. És ez fordítva is igaz.

Ha Isten embere vagy, annyira vesd meg a gazdagságot, amennyire a világ fiai hajszolják azt.

Mennyi földi ragaszkodás! – Hamarosan minden ki fog csúszni a kezedből, hisz a gazdag sem viheti át javait a túlvilágra.

Nincs meg benned a szegénység lelkülete, ha nem használod ki a lehetőséget, hogy észrevétlenül is a rosszabbat válaszd.

„Divitiae, si affluant, nolite cor apponere” – Ha a gazdagságban bővelkedtek, ne kössétek hozzá szíveteket. – Javaidat nagylelkű, sőt ha szükséges, hősies módon kezeld.

– Éld meg a lelki szegénységet.

Nem szereted a szegénységet, ha nem szereted a következményeit.

Mennyi jó fakad a szegénységből! – Emlékszel, mikor az utolsó filléredet is beleölted abba a csőd szélére jutott apostoli vállalkozásba?

– Isten Papja így szólt hozzád: „én is mindenemet odaadom neked.” – Térden álltál, és úgy hallgattad: „a Mindenható Istennek, az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek áldása szálljon rád, és maradjon veled mindenkor.”

– Még mindig meggyőződésed, hogy jutányos volt béred.