Mikor Istenért dolgozunk, „felsőbbrendűségi komplexusunk” kell, hogy legyen – emlékeztettelek.

De ez nem valamiféle kevélység megnyilvánulása? – kérdezted. – Nem! Az alázat következménye, azé az alázaté, mely azt mondatja velem: Uram, Te vagy az, aki van. Én vagyok a tagadás. Benned megvan minden tökéletesség: a hatalom, az erő, a szeretet, a dicsőség, a bölcsesség, az uralom, a méltóság… Ha egyesülök Veled, mint a gyerek, aki apja erős karjába vagy anyja lágy ölébe húzódik, érezni fogom istenséged hevét, látni fogom bölcsességed fényeit, érezni fogom véremben a Te erőd áramlását.