426
Ma újra bizalommal telve imádkoztam; ezt kértem: Uram, ne nyugtalanítsanak bennünket már megbocsátott, elmúlt nyomorúságaink, sem az eljövendő nyomorúságok lehetősége; irgalmas kezedre akarunk hagyatkozni; Eléd akarjuk tárni vágyunkat az életszentségre és az apostolságra, mely a látszólagos hidegség hamva alatt parázsként izzik…
– Uram, tudom, hogy meghallgatsz minket. Mondd Neki te is.
Ez a könyv más nyelven
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/forja/426/ (2025.12.29.)