Bizalmasan elmondtad nekem, hogy imádságodban ezekkel a szavakkal nyitottad meg szívedet az Úr előtt: „A saját nyomorúságaimat nézem, melyek úgy tűnik kegyelmeid ellenére is növekszenek, kétségkívül az én megfelelő magatartásom hiánya miatt. Elismerem, hogy hiányzik minden felkészültségem a vállalkozáshoz, melyet kérsz tőlem. És amikor azt olvasom az újságokban, hogy annyi és annyi megbecsült, tehetséges, anyagi erőforrásokkal rendelkező beszél, ír és szervez országod védelme érdekében…, magamra nézek, és olyan senkinek, olyan tudatlannak és olyan szegénynek találom magam, egyszóval olyan kicsinek…, hogy zavar és szégyen fogna el, ha nem tudnám, hogy Te így akarsz engem. Ó, Jézusom! Másrészt jól tudod, milyen szívesen helyezném lábad elé ambíciómat… Hit és Szeretet: Szeretni, Hinni és Szenvedni. Ebben igenis gazdag és bölcs akarok lenni, de nem bölcsebb és gazdagabb, mint ahogyan Te határtalan Irgalmadban rendelted: mert egész megbecsülésemet és egész jó híremet legigazságosabb és legszeretetreméltóbb Akaratod hűséges teljesítésében kell keresnem.”

– Azt tanácsoltam neked, hogy ne állj meg ezeknél a puszta jó kívánságoknál.