Köteles vagy foglalkozni azokkal, akik a környezetedben vannak, hogy felrázd őket zsibbadtságukból, hogy más és széles horizontokat tárj fel polgárias és önző életük előtt, hogy szentül bonyolultabbá tedd az életüket, hogy azon légy: megfeledkezzenek magukról, és megértsék mások problémáit.

Másként nem vagy jó testvére embertársaidnak, akiknek szükségük van a „gaudium cum pace”-ra – az örömre és a békére, melyet talán nem ismernek vagy elfelejtettek.