Mostanra, ifjú barátom, már egyedül is eligazodsz. – Csatlakozz örömmel Józsefhez és Szűz Máriához… és hallhatsz majd Dávid házának hagyományairól:

Hallani fogsz Erzsébetről és Zakariásról, meghatódsz majd József szeplőtelenül tiszta szerelmén, és szíved majd hevesen dobog, valahányszor szóba kerül a Gyermek, aki majdan megszületik Betlehemben…

Sietve megyünk fel a hegyekbe, egészen Júda törzsének egyik városába. (Lk 1, 39)

Megérkezünk. – Ez az a ház, ahol Keresztelő János látja majd meg a napvilágot. – Erzsébet hálától telve kiált oda Megváltója Anyjának: Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! – Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? (Lk 1, 42 és 43)

A még meg nem született Keresztelő megmozdul anyja méhében… (Lk 1, 41) – Mária alázatossága a Magnificatban fejeződik ki… – És te meg én, akik olyan gőgösek vagyunk – voltunk – megfogadjuk, hogy alázatosak leszünk.