Megértem annak a boldog embernek természetfeletti és emberi örömét, aki az elsők között lehetett, akik az isteni magot elvetették. Teljes biztonsággal ismételte magában: „Milyen csodálatos dolog az a tudat, hogy egyetlenként vagyok arra rendelve, hogy egy egész várost a környékével együtt felrázzak.”

Ne várj arra, hogy több eszközöd lesz vagy mások is jönnek! A lelkeknek most, ma van szükségük rád.