Imád olykor töprengővé válik: egyes esetekben – talán ritkán – telve lesz buzgósággal, máskor – lehet, hogy nagyon gyakran – csak szárazságot, semmi mást, mint szárazságot fogsz érezni… A döntő az, hogy – Isten kegyelmével – ne engedj az elbátortalanodásnak. Gondolj arra a katonára, aki őrségben van: Nem tudja, hogy az államfő, a király a palotában van-e és azt sem, hogy mit csinál. És akit őriznek, az ugyanúgy nem tudja általában, hogy ki őrködik felette.

Istennél, Atyánknál egészen másképp van: Ő ott lakik, ahol te laksz. Törődik veled. Tökéletesen ismer téged és ismeri legtitkosabb gondolataidat. Soha ne hagyd el tehát az imának ezt az őrhelyét.