„Atya, nevetek – ahogy tanácsolta nekem – nyomorúságomon, de anélkül, hogy elfelejteném, hogy nem szabad engednem: akkor sokkal boldogabbnak érzem magam.

De ha elkövetem azt az ostobaságot, hogy szomorú vagyok, azonnal úgy érzem, mintha elvesztettem volna az utat…”