Merészség

Ne legyetek szűkkeblűek, éretlen férfiak és nők, rövidlátók és képtelenek arra, hogy természetfeletti horizontunk szélességét átkaroljátok, mint keresztények és Isten gyermekei. Isten – és merészség!

A merészség sem nem butaság, sem nem könnyelműség, sem nem vakmerőség.

A merészség lelkierő, sarkalatos erény, amelyre a léleknek szüksége van ahhoz, hogy élni tudjon.

Döntöttél, inkább józan megfontolásból, mint tüzes lelkesedésből. Szerettél volna valamit „érezni”, de erre egyszerűen nem volt lehetőség… Odaadtad magad, amikor meggyőződtél arról, hogy Isten így akarja.

Ettől a perctől kezdve már nem „éreztél” komoly kételyt, hanem nyugodt, higgadt örömet, amely időnként túlcsordul. Így jutalmazza meg Isten a szeretet bátor tetteit.

Olvastam egy közmondást, amely egyes országokban nagyon népszerű: „A világ az Istené, de a bátraknak adja bérbe.”

Ez elgondolkoztatott.

Mire vársz még?

Én nem vagyok az az apostol, aminek lennem kellene. Túlságosan félénk vagyok…

Nem vagy inkább kishitű, mert kevés a szereteted? – Tégy valamit ellene!

A nehézségek elbizonytalanítottak és így „okossá, mértéktartóvá és tárgyilagossá” váltál.

Emlékezz arra, hogy ezeket a fogalmakat mindig megvetetted, akkor, ha csak más szavakkal fejezték ki a gyávaságot, kishitűséget, kényelmességet.

Félelem? Olyan emberek ismertetőjele, akik valami rosszat tesznek – és tudják. Te – sohasem lehetsz ilyen!

Sok keresztény lenne apostol, – ha nem félne. Ezek ugyanazok, akik azután panaszkodnak, hogy az Úristen faképnél hagyta őket. És hogy viselkednek ők Istennel szemben?

Lelkesedéssel telve mondják: Olyan sokan vagyunk – Isten segítségével mindenhová eljuthatunk.

Miért csüggedsz el akkor? Isten kegyelmével elérheted az életszentséget. Ez az, ami igazán számít.

A lelkiismeret-furdalás valami jó elmulasztása miatt jele annak, hogy Isten akarata az volt, hogy ne mulasszuk el megtenni azt. Helyes. Azonkívül biztos lehetsz abban, hogy Isten a kegyelmet sem tagadta volna meg, képessé tett volna rá.

Egyet ne felejtsünk el: Isten akaratának teljesítésénél az ember képes legyőzni a nehézségeket, vagy úgy, hogy felülemelkedik rajtuk, vagy átkúszik alattuk, vagy kikerüli őket… Mindenesetre: megmenekül!

Ha az ember azon dolgozik, hogy egy apostoli művet kiterjesszen, akkor a „nem” sohasem az utolsó szó. Tarts ki továbbra is célod mellett.

Túlságosan elővigyázatos vagy, vagy túl kevéssé „természetfeletti” és ezért okosnak tartod magad. Ne építs már saját magad akadályokat és ne tégy úgy sem, mintha csak te tudnád azokat eltávolítani!

Minden további nélkül megtörténhet az is, hogy aki szemben áll veled – mivel kevésbé „okos” és ezért nagyvonalúbb – Istenre épít, és így nem fog olyan sok „ha”-val és „de”-vel előhozakodni.

Vannak olyan viselkedési módok, amelyek nagyon ésszerűnek látszanak, de mögöttük alapjában véve csak kishitűség rejtőzik.

Légy meggyőződve: ha az emberek Istenért dolgoznak, akkor nincsenek számukra legyőzhetetlen akadályok, elbátortalanodás, ami a feladat feladásához vezethetne, nincs olyan sikertelenség, amely valóban megérdemli ezt a nevet, bármennyire szűkösnek látszanak is az eredmények.

Hited nem elég gazdag tettekben.

Azt lehetne hinni, hogy ez egy álszent ember hite és nem olyané, aki az életszentségért küzd.

Derű! Merészség!

Robbantsd fel ezekkel az erényekkel a lanyhák, a gyávák, az árulók ötödik hadoszlopát.

Arról biztosítottál engem, hogy pihenés nélkül akarsz harcolni. És most jössz és csüggedt vagy. Nézd: tisztán emberi szemmel nézve is tanácsos az, hogy ne hárítsunk el minden akadályt utadból és ne oldjunk meg minden problémát. Mert neked magadnak is hozzá kell ehhez valamivel – sokkal! – járulnod… Hogy akarsz másképp megszentelődni?

Nem vagy hajlandó ebben a természetfeletti vállalkozásban együttműködni, mert – azt mondod! – félsz, hogy nem „futsz be a célba” vagy kudarcba fulladsz.

Ha többet gondolnál Istenre, akkor ezek az értelmetlen gondolatok semmivé válnának.

Néha az a gondolatom támad, hogy Isten és az Egyház ellenségei közül sokan a derék emberek aggodalmaiból élnek. Ilyenkor nagyon szégyellem magam.

Beszélgetésünkben úgy nyilatkozott, hogy inkább sohasem hagyja el azt a primitív kunyhót, amelyben lakott. Ugyanis szívesebben számlálja „saját” házának gerendáit, mint a csillagokat az égen. Így vannak sokan: képtelenek arra, hogy lemondjanak ócskaságaikról és szemüket az égre emeljék. Legfőbb ideje, hogy látókörüket kitágítsák és arra irányítsák, ami fent van…

Megértem annak a boldog embernek természetfeletti és emberi örömét, aki az elsők között lehetett, akik az isteni magot elvetették. Teljes biztonsággal ismételte magában: „Milyen csodálatos dolog az a tudat, hogy egyetlenként vagyok arra rendelve, hogy egy egész várost a környékével együtt felrázzak.”

Ne várj arra, hogy több eszközöd lesz vagy mások is jönnek! A lelkeknek most, ma van szükségük rád.

Légy vakmerő imádban – és az Úr át fog alakítani: sötéten látóból derűlátóvá, félénkből bátor emberré, tétovázóból a hit emberévé – röviden: apostollá!

Azok a problémák, amelyek régebben letörtek – hatalmas hegyláncoknak láttad őket – eltűntek. Isten sajátos módján megoldotta őket, egészen úgy, mint amikor Jézus annak idején parancsolt a szélnek és a hullámoknak és csend lett.

Még gondolni is rossz arra, hogy kételkedtél! …

„Ne segítsetek már annyira a Szentléleknek!” – mondta egy barátom tréfásan, de mégis telve félelemmel.

Úgy gondolom – válaszoltam –, hogy meglehetősen keveset „segítünk” neki.

Amikor annyi sok gyávaságot és hamis okoskodást látok férfiaknál és nőknél, ég a vágy bennem megkérdezni tőlük, hogy a hit és a bizalom csak prédikációs témák, és nem arra valók, hogy gyakoroljuk is őket?

Pillanatnyi állapotod különösnek tűnik számodra: ha magadba pillantasz, elcsüggedsz: ha felfelé nézel, azonnal telve leszel biztonsággal és tetterővel.

Ne csinálj gondot ebből. Ez annak a jele, hogy mindig jobban megismered magad és – ami még fontosabb – mindig jobban megismered Őt.

Látod – Vele meg tudtad tenni! Miért csodálkozol? Hidd el nekem, egyáltalán semmi ok nincs a csodálkozásra. Aki Istenben bízik – valóba bízik! – annak számára minden könnyűvé válik és meghaladja az elképzelés határát.

Akarsz-e a szent merészséggel teli élet által eljutni odáig, hogy Isten általad működjön? Hívd segítségül Máriát! Ő el fog téged kísérni az alázat útján és így képes leszel arra, hogy mindannak láttára, ami az emberi értelem számára lehetetlennek látszik, egy „fiat”-tal válaszolj – legyen! – Ezzel a szóval, melyben az ég és a föld szövetségre lép.