Személyiség

Urunknak kemény és merész lelkekre van szüksége, akik nem alkusznak meg a középszerűséggel, hanem biztos lépésekkel hatolnak be minden környezetbe.

Derű, kiegyensúlyozottság, hajthatatlan akarat, mély hit és izzó buzgóság: ezek Isten gyermekének elengedhetetlenül szükséges tulajdonságai.

Isten azokból a kövekből is képes Ábrahám-fiakat támasztani… Törekednünk kell azonban arra, hogy a kő ne legyen törékeny. Egy nagy darab sziklakőből, bármilyen formátlan is, könnyen lehet nagyszerű alapkövet faragni.

Az apostol ne maradjon a teremtmény középszerű szintjén. Isten arra hívja, hogy cselekedjen, hogy az emberiség hordozója legyen, egy örökérvényű hírt hirdessen. – Ezért az apostolt hosszan, türelemmel, hőssé kell alakítani.

Mindennap új dolgokat fedezek fel magamban – mondod… És én azt válaszolom: most kezded magad megismerni.

Ha az ember valóban szeret… Mindig talál alkalmat arra, hogy még jobban szeressen.

Szomorú lenne, ha olyan valaki, aki látja, hogyan viselkednek a katolikusok a társadalmi életben, arra a következtetésre jutna, hogy félénk emberekről van szó, akik gátlásosak. Nem szabad elfelejteni, hogy Mesterünk „perfectus homo”, tökéletes ember volt és most is az.

Ha az Úr tehetséget, jó képességeket adott, az nemcsak azért van, hogy magad élvezd vagy hogy tetszelegj benne, hanem azért, hogy szeretettel felhasználd embertársaid szolgálatában. – Mikor találnál jobb alkalmat a szolgálatra, mint most, amikor annyi olyan emberrel élsz együtt, akiknek ugyanaz az ideáljuk, mint neked?

Szembekerülve egy materialista, hedonista, hitetlen világ nyomásával és betörésével, hogy lehet megkövetelni és igazolni azt a szabadságot, hogy nem úgy gondolkozunk, mint „ők”, nem úgy cselekszünk, mint „ők”?

Isten gyermekének nincs szüksége arra, hogy kérje ezt a szabadságot, mert Krisztus egyszer és mindenkorra elnyerte azt mindnyájunk számára: de mégis meg kell védeni és ki kell mutatni minden környezetben. Csak így fogják megérteni „ők”, hogy szabadságunk nincs a környezethez bilincselve.

Rokonaid, kollégáid, barátaid lassanként észreveszik rajtad a változást és tudatosodik bennük, hogy ami veled történt, az nem múló változás, hogy ezután már nem vagy ugyanaz, aki voltál. Ne foglalkozz vele sokat. Menj tovább, előre! A „vivit vero in me Christus” teljesedik be. Most már Krisztus él benned.

Nagyra értékeld azokat, akik tudnak nemet mondani neked. És azonkívül kérd, hogy indokolják meg negatív válaszukat, hogy tanulj belőle… vagy kijavítsd azokat.

Azelőtt pesszimista, határozatlan és apatikus voltál. Most teljesen át vagy alakulva: merésznek, optimistának, magabiztosnak érzed magad… Mert végre elhatároztad, hogy csak Istenben keresel támaszt.

Milyen szomorú helyzet valaki számára az, ha csodálatos emberi erényei vannak és ugyanakkor teljesen hiányzik belőle a természetfeletti látás! Mert ezeket az erényeket könnyen a saját céljaira fogja felhasználni. – Érdemes elmélkedni erről!

Számodra, aki katolikus, univerzális mentalitást kívánsz elérni, leírom annak néhány jellemző vonását:

– „Tág horizont! Megkísérelni a katolikus hit örök, élő igazságát mélyen megalapozni;

– egészséges és szilárd – nem felületes – törekvés arra, hogy a hagyomány alapvető tanításait megújítsuk, mégpedig a filozófia vagy a történelem magyarázata terén;

– éber érzék a kortárs gondolkodási áramlatok és tudományos irányzatok iránt;

– pozitív és nyitott hozzáállás azokhoz a strukturális változásokhoz és életformákhoz a társadalomban, amelyeket a kor megkíván.”

Meg kell tanulnod, hogy ne csatlakozz a többiekhez, ha így látszik szükségesnek: de ezt szeretettel tedd, ne mutatkozz ellenszenvesnek!

Isten kegyelmével és jó felkészültséggel meg tudod értetni magad egy műveletlen környezetben… Ami őket illeti, nehezen fognak követni téged, ha nincs meg benned a „nyelvek adománya”: az a képesség és törekvés, hogy hozzáférkőzz gondolkodásmódjukhoz.

Udvariasság mindig és mindenki iránt. – De különösen azok iránt, akik ellenfélnek látszanak (soha ne legyen ellenséged!), amikor ki akarod őket szabadítani tévedésükből.

Szánakoztál ezen az elkényeztetett gyermeken, igaz? – Tehát? Ne kényeztesd magad annyira! Nem érted, hogy pipogya ember leszel? – Azonkívül nem tudod azt, hogy a legjobb illata az erdők virágainak van, amelyek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak és a szárazságnak?

Nagyon magas polcra fog emelkedni, azt mondják és félnek attól, hogy milyen felelőssége lesz a jövőben. – Senki sem tud arról, hogy érdektelenül dolgozott volna, sem arról, hogy egy megfelelő mondatot mondott volna, vagy termékeny írása lenne. – Olyan ember, akinek az élete negatívumokból áll. – Mindig azt a benyomást kelti, mintha mély gondolatokba lenne elmerülve, bár köztudomású, hogy sohasem volt olyan ötlete, ami elgondolkoztatott volna. Az arcán és a modorában egy öszvér komolysága van, amitől olyan a hírneve, hogy okos…

– Nagyon magasra fog hágni – de felmerül bennem a kérdés: mit fog tudni megtanítani másoknak? Hogyan és miben lesz szolgálatukra, ha nem segítjük abban, hogy megváltozzon?

A tudálékos tudatlanságnak tartja a tudós egyszerűségét és alázatát.

Ne tartozz azok közé, akik, amikor egy parancsot kapnak, azonnal arra gondolnak, milyen módon tudnák megváltoztatni… – Azt lehetne mondani, hogy túl sok bennük a „személyiség”! És egyenetlenséget okoznak, ill. rombolnak.

Tapasztalatod, az a tény, hogy olyan jól ismered a világot, hogy tudsz olvasni a sorok között, a gyakorlott éleslátás, kritikai szellem… mindaz, ami kapcsolataidban és dolgaidban túl messzire vitt, annyira, hogy kissé cinikussá tett, mindez a „túlzott realizmus” (ami a természetfeletti szellem hiánya) betört belső életedbe is. – Mivel nem vagy egyszerű, időnként hideggé és kegyetlenné válsz.

Alapjában véve jó gyerek vagy, de Machiavellinek tartod magad. – Ne felejtsd el, hogy az ember akkor mehet be a mennyországba, ha becsületes és jó, nem kellemetlen kis intrikus.

Jó kedved csodálatos… de mindent úgy fogni fel mint tréfát, az – engedd meg! – sok a jóból! A valóság egészen más: mivel nem akarod komolyan venni, ami rád vonatkozik, úgy igazolod magad, hogy gúnyolódsz azokon, akik jobbak, mint te.

Nem tagadom, hogy intelligens vagy. De a rendetlen szenvedély hatására úgy cselekszel, mint aki ostoba.

A jellemednek az a kiegyensúlyozatlansága! A billentyűknél valami nincs rendben: a magas és a mély hangok jól hallatszanak, de a középsők nem… és éppen ezek a mindennapi élet hangjai!

Ezt hallják meg leginkább a többiek.

Tanulj a következő esetből: Egy emlékezetes alkalommal felhívtam egy kiváló és kemény ember figyelmét arra, hogy magas, befolyásos társadalmi állását kockáztatja, ha továbbra is védelmezi azt a szent ügyet, amelyet oly sok „jó ember” kifogásol.

– Méltóságteljesen és komolyan, olyan hangon, amely a földi dicsőség megvetését fejezte ki, így válaszolt: „A lelkemet teszem kockára!”

A gyémántokat gyémántok csiszolják – és a lelkeket más lelkek.

„Az égen nagy jel tűnt föl: egy asszony, fején tizenkét csillagból korona, akinek öltözete a Nap volt, lába alatt a hold.” Benned, bennem és mindnyájunkban legyen meg az a bizonyosság, hogy semmi sem tudja úgy tökéletesíteni a személyiséget, mint ha igent mondunk a kegyelemre.

Vedd a fáradságot, kövesd Mária példáját és egységes személyiségű férfivá, nővé válsz.